Helyi hírek és programok

Tovább»


 

A korábbi évek tapasztalati azt mutatják, hogy a jó idő és a tavasz beköszöntével ugrásszerűen megnő a szabadtéri tűzesetek száma. Hétvégéken, a kellemes tavaszi időjárás miatt sokan választanak szabadtéri programokat, szívesen végeznek kerti munkákat. Gyakoriak a szabadtéri főzések és a növényi hulladékégetések. A tél folyamán elszáradt növényi hulladékok, kiszáradt fák valamint szeles időjárás azonban különösen kedvez a szabadtéri tüzek terjedésének, amelyek a korábbi években Békés megyében is több ezer hektárnyi területet perzseltek fel. Az év ezen időszakában a tűzoltóságok vonulási statisztikájában drasztikusan megemelkednek az ilyen beavatkozások számai, a megye tűzoltó egységei megerősített szolgálattal dolgoznak.

A katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy fokozottan figyeljenek a tűzesetek megelőzésére. Legyenek tekintettel az esetlegesen érvényben lévő tűzgyújtási tilalomra és az érvényben lévő tűzgyújtási szabályokra. (tűzgyújtás részletes tűzvédelmi szabályai letölthetőek www.bekes.katasztrofavedelem.hu weblapról)

Fontos, hogy külön szabályok vonatkoznak a belterületen végzett szabadtéri égetésre és a jellemzően külterületen végzett irányított égetésre. A belterületi szabadtéri égetést az önkormányzatok helyi rendelettel szabályozzák, az irányított égetés illetékköteles tevékenység, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, és a levegő védelméről szóló kormányrendelet szabályozza.

A szabadtéri égetés szabályiról:

Az esetek 99 százaléka emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az időnként jelentős kárral járó tüzek megelőzhetőek, ha tisztában vagyunk a szabadtéri égetés szabályaival:

  • Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.
  • Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor a tűzgyújtás tilos.
  • A külterületi tarlóégetést és vágott növények égetését a munkálatok előtt tíz nappal engedélyeztetni kell a helyi katasztrófavédelmi kirendeltséggel.
  • A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
  • Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
  • Ha feltámad a szél, azonnal hagyjuk abba az égetést és oltsuk el a tüzet.

A szabályok megszegése tűzvédelmi bírsággal sújtható. Ha valaki a kertjében úgy éget zöldhulladékot, hogy azt nem engedélyezi önkormányzati rendelet, vagy nem a rendeletben meghatározott időben végzi, az 20 ezer forinttól 60 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Aki engedély nélkül éget külterületen, az 50 ezer forinttól fél millió forintig terjedő bírságra számíthat.

Ha az égetés során akkora tűz keletkezik, ami miatt a tűzoltóknak be kell avatkoznia, 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet a bírság.

Irányított égetés szabályairól:

2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan. Az OTSZ 225. § (1) meghatározza, hogy „ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos”. 226. § (1) „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet”.

Irányított égetés kérelem benyújtásához a MINTA letölthető honlapunkról: http://bekes.katasztrofavedelem.hu/szabadteri-egetes-szabalyai

Az irányított égetés esetén a levegő védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit figyelembe kell venni!

Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

Az engedélyezés tárgya

Minden külterületen végzett szabadtéri égetést 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az új szabályozás értelmében tűzvédelmi vonatkozásban megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése, kivéve az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével. A 9. § (4) bekezdése kimondja, „a vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység”.

Amennyiben a megyei műveletirányításhoz külterületi szabadtéri égetésre vonatkozó bejelentés érkezik, a bejelentőt tájékoztatják, hogy 2015. március 5. óta a szabadtéri külterületi (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést engedélyeztetni kell a terület szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel.

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Tovább»


 

 

Egy nap a védekezőkért és mindannyiunk cselekedeteiért…..

 

Az emberiség a civilizáció megteremtése óta küzd az elemekkel, törekszik azok befogására és irányítására, de be kell látnunk, hogy teljesen megzabolázni nem tudjuk őket, ezért mindent meg kell tennünk az életünk, az anyagi javaink és természeti értékeink megóvásáért. 

A Nemzetközi Polgári Védelem Napján emlékezzünk meg azokról, akik helytállásukról adtak számot civilként és hivatásosként, vállalva a polgári védelem nemes feladatát, akik ember feletti erővel küzdöttek a védelemre szorulókért.

A tömegpusztító fegyverek gyors fejlődése következményeként a megnövekedett követelmények és feladatok szükségessé tették, hogy létrejöjjön az ország egészét átfogó védelmi rendszer, amely – a mindenkori legfontosabb feladat – a lakosság védelme érdekében mozgósítani tudja a rendelkezésre álló erőket, eszközöket.

A polgári védelem 1964 évben történt megalakulását követően az országot sújtó több katasztrófa felszámolásában vett részt, melyek közül csak egyet az 1970 évi Tisza-völgyi árvizet említeném. Sokunk emlékezetében a mai napig benne él, hiszen városunkat is súlyosan érintette.

2000. január elseje óta a polgári védelem a Katasztrófavédelem szervezetében végzi a lakosság védelme érdekében munkáját, összefogva a humanitáriánus szervezetekkel és az állampolgári kezdeményezésen alapuló civil szervezetekkel szépen példázzák ezt katasztrófák sújtotta térségek lakóinak megsegítése és életfeltételeinek védelme érdekében végzett beavatkozások.

Mint azt tudjuk a nem csak a számos kisebb rendkívüli esemény kapcsán, hanem a jelentősebb katasztrófa események során is szükség volt a hivatásos és önkéntes szervezetek munkájára, az ország összefogására, a segélyszervezetek munkájára, a nemzet összefogására.

A katasztrófa események kiterjedtsége és bekövetkező károk nagysága miatt nem csak a védekezésben résztvevőkre, hanem a károk felszámolásához az emberek életfeltételeinek helyreállításához mindannyiunk segítségére szükség van.

A bajban lévőket számos módon tudjuk segíteni és fontos, hogy mindannyian részt vegyünk benne, mert összetartásunk, összetartozásunk a legfőbb erőnk. A katasztrófa helyzetek kezeléséhez hazánk minden lakójának segítségére szükség van.

Különösen örvendetes, hogy az elmúlt években egyre több településen alakultak meg azon önkénes polgári védelmi szervezetek, melyek célja, hogy munkájukkal növeljék helyi közösségük önvédelmi képességét.

Ezen a napon álljunk meg és tisztelegjünk azok előtt, akik készek önzetlenül, emberfeletti erővel küzdeni a védelemre szorulókért.

Tovább»


 

 

AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNYE –

A fagyás után a kiolvadás okoz gondot

 

Az elmúlt hét rendkívüli hideg időjárása után hirtelen érkezett meg az olvadás. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. vízkitermeléssel foglalkozó szakemberei az elmúlt napokban olyan szintű vízfelhasználást tapasztaltak, amely meghaladta a legmelegebb nyári napok fogyasztását.

 

Az indokolatlanul magas vízfogyasztás oka feltételezhetően abból adódik, hogy a nem mindennapi rendszerességgel használt ingatlanokban a korábban elfagyott vízmérők, vízvezetékek kiolvadtak és folyik belőlük a víz. Érdemes tudni, hogy egy fél centis repedésen naponta 32, m3, havonta 1000 m3  víz is elfolyhat.

 

Az ALFÖLDVÍZ Zrt. fokozottan felhívja a felhasználók figyelmét, arra hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére ellenőrizzék le a hétvégi házakat, nyaralókat, a nem használt ingatlanokat, hogy nem szenvedtek-e károkat a fagyos időben. A szolgáltató kéri, hogy ezen ingatlanok szomszédságában élők is figyeljenek, oda, hogy környezetükben nem tapasztalnak-e vízelfolyást.

Az elfagyott vízmérők, vízvezetékek az olvadás után rendkívül komoly károkat képesek okozni az ingatlanon, továbbá az elfolyt vízmennyiség is komoly kiadásokat jelent a tulajdonosoknak.

Fontos tudni, hogy az elfagyás, majd a kiolvadás miatt felmerülő költségek a fogyasztót terhelik.

 

Aki a vízmérőjénél vagy a vízvezetékén elfagyást, illetve az olvadás hatására vízelfolyást észlel, kérjük jelezze az ALFÖLDVÍZ ingyenesen hívható műszaki hibabejelentőjén, a 80/922-333-as telefonszámon.

Tovább»


Tovább»


Tovább»


Tovább»


Tovább»


Tovább»


Tovább»


Előző Következő


Felhasználónév:
Jelszó: